Beszámolók
A tavaly tavaszi szép emlékeken fellelkesülve néhányan elhatároztuk, hogy az első májusi hosszú hétvégét ismét Grazer Bergland napsütötte szikláin töltenénk.
Kiegyenesítettük: Karácsonyi Wéber Szuperdirekt
Írta: Flaska PéterHelyszín: Ausztria, Lienzi Dolomitok
Időpont: 2007. augusztus 11.-17.
Csavargás a Magas Tátrában: PP és a Stredom platnou
Írta: Flaska PéterA 4 napos ünnep sok mindenkit mászásra csábított, mi 14-en a MAHOE-ból Ausztriába, Grazer Berglandba mentünk. Cinó már volt itt, nekünk, többieknek egy „új szerelem” alakult ki.
Csodálatos időben pazar társaság és mindenki számára mászható, szikrázó fehér (olykor sárga) falak.
Hochkönig : Das leben ist schön (VI+, 450m)
Írta: Berhidai PéterJúlius harmadik hetében tartotta a MAHOE idei nyári magashegyi tanfolyamát a Magas-Tátra Kistarpataki-völgyében.
Gyurival és Zolival július16-án délelőtt indulunk autóval a Keleti-pályaudvartól. A csapat nagy része már hajnalban elment vonattal, amivel mi vidékiek nem tudtunk élni korai indulása miatt. Mivel a tanfolyam időpontja adott volt, így meg se néztem előre az időjárást, csak remélem, hogy nem lesz hóvihar, vagy többnapos esőzés. Derűs időben lépjük át a határt, bizakodva haladunk észak felé. Fél 3 körül érünk Ótátrafüredre, ahol az autó állapotának megóvása miatt mindenképpen őrzött helyen akarunk parkolni. A Grand Hotelnél nincs hely, így a tőle néhány száz méterre nyugatra fekvő Hotel Atryum-ban hagyjuk a kocsit. Ennek először nem igazán örülünk, később viszont annál inkább, mivel itt nem kell fizetni. Ezzel sikerül megspórolnunk legalább 7-8E HUF-nak megfelelő összeget. Utoljára még a széldöntés előtt voltam a Tátrában, így megdöbbenve látom az iszonyatos pusztítást. A 7 perces felvonóutat követően terjedelmes csomagjainkkal fél 4 után elindulunk a Magistralen. Pakoláskor – Zolival együtt - a 2 hátizsákos figura mellett döntünk, aminek következtében erősen karácsonyfaszerű külsőt sikerül öltenünk. A felvitt holmi mennyiségét tekintve azonban Gyuri messze veri a mezőnyt, legalább 40 kilós(!) hegyiretiküljével. A hőmérséklet valahol 5-8 fok körül mozog, köszönhetően a területre nem sokkal ezelőtt beáramlott sarkvidéki eredetű levegőnek. A csomagok, na meg a 800m szintkülönbség azért szolgáltat annyi hőmennyiséget, hogy rövidnadrágban és vékony, feltűrt ujjú pulcsiban sem érzem igazán a hideget. A Zamkovsky-háznál a Kistarpataki-völgy felé indulunk, rátérve a zöld jelzésre. A Téry-ház előtti szakaszon többször be kell fordulni az egyre viharosabban fújó szél irányába, mivel az, a csomagok nagy felülete miatt rendre le akar minket tessékelni az ösvényről. Esőt viszont szerencsére nem kapunk a nyakunkba, csak Gyuri egy kis havat. Az érkezés után vacsora, majd rövid megbeszélés következik, ahol eldől, hogy másnaptól a párosok melyik oktató felügyelete alatt fognak mászni. Meseszerű az arány, 11 tanuló jut 6 oktatóra. Ebből következően Zoli végig oktatóval mászik, első nap hozzánk társulva, míg második naptól a később érkező Csapajevvel párt alkotva. A felszerelések elrendezése után még mindenki legurít egy pivo-t, aminek korsójából Matyi rutinosan már a vacsora előtt lealkudott 10%-ot ottlétünk idejére. Meghallgatjuk Gábor érdekes és rendkívül alapos ismeretekre utaló előadását a völgy felfedezéséhez kapcsolódó magyar vonatkozású mászásokról és a Téry-ház történetéről. Korán nyugovóra tér a társaság, ahogy – az utolsó este kivételével - a tanfolyam többi napján is, mivel a reggelit 6-ra kérjük Mirotól (a ház gondnokától), a túrák pedig fél 7-kor indulnak.
Sátán folyosó, Menguszfalvi völgy, Magas Tátra, 2006 február
Elhatároztam, hogy idén télen firnutakat, kuloárokat kéne mászni, és erre a Tátra kínálkozott kiváló - ugyanakkor elérhető - terepnek. Januárban sikerült megismerkedni a Karcsmar folyosóval, majd a Radnai gerinctúra után most ismét egy Tátrás hétvégét terveztünk. Mivel megtudtuk, hogy ismét meg lehet szállni a Poprádi házban, egyből kinéztük a Sátán kuloárt a Menguszfalvi völgyben. Ezúttal végül csak hárman mentünk a csapatból: Dávid, és újdonsült mászótársunk, Karesz, meg én.