magyar-hegymaszo-oktatok-2

Nyári magashegyi tanfolyam - egy tanuló élményei

Írta: 

Július harmadik hetében tartotta a MAHOE idei nyári magashegyi tanfolyamát a Magas-Tátra Kistarpataki-völgyében.

Gyurival és Zolival július16-án délelőtt indulunk autóval a Keleti-pályaudvartól. A csapat nagy része már hajnalban elment vonattal, amivel mi vidékiek nem tudtunk élni korai indulása miatt. Mivel a tanfolyam időpontja adott volt, így meg se néztem előre az időjárást, csak remélem, hogy nem lesz hóvihar, vagy többnapos esőzés. Derűs időben lépjük át a határt, bizakodva haladunk észak felé. Fél 3 körül érünk Ótátrafüredre, ahol az autó állapotának megóvása miatt mindenképpen őrzött helyen akarunk parkolni. A Grand Hotelnél nincs hely, így a tőle néhány száz méterre nyugatra fekvő Hotel Atryum-ban hagyjuk a kocsit. Ennek először nem igazán örülünk, később viszont annál inkább, mivel itt nem kell fizetni. Ezzel sikerül megspórolnunk legalább 7-8E HUF-nak megfelelő összeget. Utoljára még a széldöntés előtt voltam a Tátrában, így megdöbbenve látom az iszonyatos pusztítást. A 7 perces felvonóutat követően terjedelmes csomagjainkkal fél 4 után elindulunk a Magistralen. Pakoláskor – Zolival együtt - a 2 hátizsákos figura mellett döntünk, aminek következtében erősen karácsonyfaszerű külsőt sikerül öltenünk. A felvitt holmi mennyiségét tekintve azonban Gyuri messze veri a mezőnyt, legalább 40 kilós(!) hegyiretiküljével. A hőmérséklet valahol 5-8 fok körül mozog, köszönhetően a területre nem sokkal ezelőtt beáramlott sarkvidéki eredetű levegőnek. A csomagok, na meg a 800m szintkülönbség azért szolgáltat annyi hőmennyiséget, hogy rövidnadrágban és vékony, feltűrt ujjú pulcsiban sem érzem igazán a hideget. A Zamkovsky-háznál a Kistarpataki-völgy felé indulunk, rátérve a zöld jelzésre. A Téry-ház előtti szakaszon többször be kell fordulni az egyre viharosabban fújó szél irányába, mivel az, a csomagok nagy felülete miatt rendre le akar minket tessékelni az ösvényről. Esőt viszont szerencsére nem kapunk a nyakunkba, csak Gyuri egy kis havat. Az érkezés után vacsora, majd rövid megbeszélés következik, ahol eldől, hogy másnaptól a párosok melyik oktató felügyelete alatt fognak mászni. Meseszerű az arány, 11 tanuló jut 6 oktatóra. Ebből következően Zoli végig oktatóval mászik, első nap hozzánk társulva, míg második naptól a később érkező Csapajevvel párt alkotva. A felszerelések elrendezése után még mindenki legurít egy pivo-t, aminek korsójából Matyi rutinosan már a vacsora előtt lealkudott 10%-ot ottlétünk idejére. Meghallgatjuk Gábor érdekes és rendkívül alapos ismeretekre utaló előadását a völgy felfedezéséhez kapcsolódó magyar vonatkozású mászásokról és a Téry-ház történetéről. Korán nyugovóra tér a társaság, ahogy – az utolsó este kivételével - a tanfolyam többi napján is, mivel a reggelit 6-ra kérjük Mirotól (a ház gondnokától), a túrák pedig fél 7-kor indulnak.

Az első napon oktatónkkal, Ervinnel a Fecske-toronyra megyünk, ahol a középső DNY-i pillért másszuk. Derült napos, viszont meglehetősen hűvös és szeles időnk van. Az út nem kíván különösebb erőfeszítéseket, de ahhoz éppen megfelelő, hogy kiderüljön, tudunk-e standot építeni, köztest elhelyezni biztonságosan, stb.. 7 hosszból érünk fel, mely után tudatosul bennünk, hogy a Tátrában a lemenet komoly körültekintést, tájékozódási képességet, vagy ezek hiányában legalább helyismeretet igényel. Mivel időben visszaérünk a házhoz - rövid evés-ivás után - túrázni indulunk a Jégvölgyi-csúcsra. A szép délutáni napsütésben látunk zergéket és mormotákat is, melyekkel való találkozás a későbbiekben már megszokottá válik. Miután felérünk a nyeregbe, konstatáljuk, hogy a vacsora 6 órás időpontja miatt vissza kell fordulnunk. Fotózás és a csúcsok nevének gyakorlása után bakancssível fűszerezett lemenet következik. A vacsora után lerajzoljuk a mászott utat, majd az esti előadás keretében Ervin elmeséli nekünk a frankót az alpesi mászófelszerelés összeállításáról és használatáról.

Második nap félkötelekkel felszerelkezve, immár hárman (Ervinnel és Gyurival) indulunk a Zöldtavi-csúcsra (3 másik partival együtt). Ma én vagyok a kijelölt túravezető (természetesen oktatói felügyelet mellett), így első feladatként beírom magunkat a könyvbe, majd a beszállást keresem meg. Rajtunk kívül csak egy parti tervezte mára a „Sadek” nevű utat, tájékozódási problémák miatt azonban később a másik 2 társaság is átmászik alánk. Az útnak van néhány szép hossza, ami élvezetes mászást kínál, biztosítási lehetőségek is akadnak bőven, gyönyörű a táj, így aztán jókedélyűen szállunk ki. Gyaloglás a törmeléklejtőn, csúcskönyv, napozás, csúcsok tanulása-ismétlése, majd lemenet az erős napsütésben. Az energia pótlása után szögelést és rögtönzött trepnizést tanulunk a ház közelében. Az esti knédlievést követően a tátrai időjárásról tudunk meg hasznos információkat Lacitól.

Harmadik nap Gyuri vezet minket a Markazit-torony tövébe, az „Út a Naphoz” beszállásához. Már odafelé is nagyon tűz a Nap (stílszerűen), így számos ruhadarabunktól megszabadulunk. Az út jó része árnyékos, de a meleg miatt végig csupán termoalsóban mászom. A bemosakodást követően, kezdésképpen nagy örömömre találok egy Gálfy-féle kallert/vagy egy sört (ekkor még nem tudom). (Később kiderül, hogy nem Zoliék hagyták itt előző nap, tehát kallerem lett. Hurrá!) Gyuri kezdi a mászást, melybe később Ervin is bekapcsolódik, így mindenkire 2 hossz jut. Egyre inkább belejövünk, gördülékenyebben megy már a biztosítás, a standépítés és a félkötelek kezelése. A kulcshossz tartalmaz egy bevágásban futó rövid V-ösnek tartott betétet, ami azonban inkább V- szintű, ráadásul szög is van benne. Az azelőtti IV+ -os hossz szerintem érdekesebb, nagyon szép kitett helyen vezet.

A kiszállást követően I-es gerincmászás vezet a csúcsra, majd helyenként I-es mászással ötvözött dzsuvakuloár lefelé a Kisnyereg-hágóba. Itt meglepve tapasztalom, hogy vannak emberek, akik önszántukból gyalogolnak felfelé a poros, fehér, kőbányaszerű terepen. Ez nem éppen a legszebb része a helyi túraútvonalaknak (persze tervezéskor a térképen ez nem látszik). Visszatérés a házba, sörözés, napozás, majd vacsi után Tamás révén fejtágítás következik a tátrai kalauzokról. Kijelöljük a másnapi utat, melyre Ervin is hamar rábólint, főleg miután megtudja, hogy van benne egy hátrahagyott friend.

Negyedik nap ismét nekem jut a vezetés feladata, Matyiékkal és Csapajevékkel együtt indulunk a Vörös-toronyra. A tanfolyam leghosszabb gyaloglását követően beszállunk a „Motyka”-ba, míg a másik 2 parti a „Klasika” nevű útba. Az első hossz elölmászása érdekes feladat, az elején könnyen pakolom a friendeket egy repedésbe, míg a felső, szenteltvíztartós rész gyakorlatilag biztosíthatatlan (igaz egyáltalán nem nehéz). A következő, balra tartó hosszban találunk egy hajlított trapéz éket, amit Ervin kb. 4 másodperc alatt kivesz, majd közli, hogy visszateszi, de ne hagyjam ott semmiképpen. Ékszabadítási technikám valószínűleg a régi tulajdonos szintjéhez konvergál, mert vagy 3-4 percembe kerül, míg kierőlködöm. Következik egy V-ös átlépő, ami előtt ott virít a pirospofájú friend. Ervin indul utoljára, hogy nyugodtan dolgozhasson. Bár mondja, hogy együnk-igyunk míg kiszedi, gyorsan (5-6 perc) végez. A következő 2 hossz ismét érdekes kihívásokat rejt egy pikkely és egy rövid áthajló szakasz formájában. Az út változatos mozgásformákat kíván, a repedésmászástól a reibungon és áthajlásmászáson keresztül egészen az oldalsó és alsó piazig.

Az öt nap során megismert utak közül számomra ez az, amit szívesen másznék még egyszer a jövőben. A kiszállás előtti, két könnyebb hossz sem csökkenti az élményt. Pakolás, ücsörgés a csúcson, majd időnként II-es mászással lefelé a kuloárban. A felhők már gyülekeznek, az időjárás kezd hasonlítani az itt megszokotthoz, de aznap még megkímél bennünket az esőtől. Túránk legnehezebb szakaszához érünk, ereszkedés a Vörös-torony hágóból, miközben a láncon legalább 100-an küzdenek felfelé (Ervin - saját bevallása szerint - sem látott még itt ennyi embert). Reggel óta valakinek sikerült egy terjedelmes világosbarna bóját elhelyeznie a lánctól kb. 20 centire (eeez igen! férfimunka volt!). Úgy látszik némelyeket megviselt pszichikailag ez a via ferrata-ra emlékeztető betét. Az út alatt mászunk a sziklán, majd Gyuriék megelégelik és bakancssível ledöngetnek. Párosunk végzett a tanfolyammal, megvan a négy sikeres mászónap. Köszönetet mondunk Ervinnek, aki nagyon jó oktatónk volt. Ezt bizonyítja, hogy minden nap teljesítettük a kitűzött célt, nem ért bennünket baleset, nem kiabált velünk egyszer sem, a kulcsszakaszok mászását mindig átengedte, nem tévedtünk el sem a felmenet, sem a lemenet során, legkésőbb fél háromig mindig visszaértünk, betartottuk a fokozatosságot, azaz mindig egyre nehezebbet másztunk és mivel minden nap más csúcsot látogattunk, ezért a lehető legtöbb lejöveteli útvonalat ismertük meg.

Ötödik napon a csapat egy részének még szüksége van mászásra a tanfolyam befejezéséhez. Azok közül, akik végeztek, egyesek hazamennek, mert elfáradtak, van aki túrázni indul, mi pedig Zoliékkal együtt (természetesen) a mászás mellett döntünk. Ők a Korosadowicz-ra mennek, mi a Jégvölgyi-csúcsra nézünk ki egy, a Brncalov pillértől balra futó utat. A felhők már reggel jelzik, hogy ma nem ússzuk meg égi áldás nélkül. A háromnegyed órás gyaloglás után öltözködés, a hólejtőről egy hasadék felett ugrás a sziklára, standépítés, majd egy gyors könnyű hossz a rámpán 3 köztessel (Grósz-útban, indultunk). A harmadik hosszban kisebb patakkal találjuk szembe magunkat. Minden csuromvíz, Ervin vállalja magára a révész szerepét. Eddig bírták a felhők, elkezd esni az eső. Ereszkedni nem szeretnénk, ezért maradunk a Grósz-útban, amit vizesen is ki kell tudnunk mászni. Jön néhány könnyű hossz, majd jobbra fordulunk egy lejöveteli úthoz hasonlító, kuloár kinézetű bevágásban. Az eső közben eláll, az utolsó II-es körüli 100-150 méteren kötél nélkül megyünk egyenesen a csúcsra. Csúcsdiákcsemege, pakolás, miegyéb, lefelé megismerjük a rárót (5. lejöveteli útvonal) és sietünk a házba, hogy odaérjünk még a Sárga-falhoz. Evés közben távcsővel megállapítjuk, hogy (legalábbis a háztól nézve) száraz az út. Készülődés, majd nekiered újra az eső, így lőttek a „Korosadowicz”-nak. Vacsora előtt-közben-után sörözés, értékelés, feedback Matyinak, aki bár külön előadást nem tartott, folyamatosan ontotta magából a magashegyi mászással kapcsolatos hasznos információkat és történeteket, bármilyen szituációban (pakolás, napozás, mászás, evés, gyaloglás) a tanfolyam során, kontrakcióban tartva figyelmünket. Estére némi elcsúszás, mivel másnapra már kifejezetten rossz időt ígér H. Bóna Márta, így nem tervezünk mászást. Csapajev is mintha fáradna, kicsit lassabban folyik belőle a hülyeség, de azért még késő este is fenntartja a jó hangulatot.

Utolsó nap a már szinte délelőttnek tekintett hét órára kérjük a reggelit, a pakolás után pacsi mindenkinek, indulás lefelé. Sok vidám és tanulságos élménnyel gazdagodva hagyjuk el a házat. Gyuri még tesz egy bónuszkört fent felejtett kabátja miatt, Ótátrafüredről visszatekintve pedig már sötét felhők takarják el a csúcsokat. Poprádtesco és címcsere után búcsúzkodás a Keletinél és a Délinél, majd irány haza annak reményében, hogy mielőbb visszatérhetünk országunk legmagasabb ormai közé…

Donát

MAHOE

E-mail Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tovább a kategóriában: Téli tábor 2018 »
Number of Comments:

AKTUÁLIS TANFOLYAMOK

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
Elõzõ Következõ
Lavinaismereti tanfolyam

Lavinaismereti tanfolyam

A MAHOE tanfolyamot hirdet lavinával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására, hegymászóknak, barlangosoknak, síelőknek és mindenkinek, aki a havas hegyekben jár. Helye: Magas-Tátra, Poprádi-tavi ház.Ideje: 2021. március 13 – március 15-ig...

Téli alpesi hegymászó tanfolyam

Téli alpesi hegymászó tanfolyam

Figyelem! A program megrendezése az aktuális vírushelyzettől függ. Elmaradás esetén a befizetett előleget teljes egészében visszafizetjük. Bárhová indulsz túrázni a hazai hegyeken kívül, előbb-utóbb havas, firnes, jeges terepre kerülsz. Itt már...

Gleccserjáró és expedíciós előkészítő tanfolyam

Gleccserjáró és expedíciós előkészítő ta…

Figyelem! Ez a tanfolyam idén, a vírushelyzet miatt elmarad! Ez egy kemény hegyi tanfolyam. Ide csak azok jelentkezését várjuk, akik már az alapfokú tanfolyamot elvégezték és már a tátrai téli tanfolyamon is...

Tavaszi bejárós alapfokú sziklamászó tanfolyam

Tavaszi bejárós alapfokú sziklamászó tan…

Figyelem! A tanfolyam kezdése egy kicsit késik. Reményünk szerint húsvét után tudunk indulni.  Itt kezdődik a hegymászó pályafutásod! Ez az első lépés, hogy önálló hegymászó legyél. Az itt megszerzett ismeretek nélkülözhetetlenek,...

Archívum

2002

NAPTÁR

Kövess minket a Facebookon is